| Nemzetközi domain nevek |
|
Nemzetközi domain végződések: .eu, .com, .net, .org, .biz, .info, .am, .tv, .la, .us, .ws, .nu, .cc, .tk, .cn, .tw, .jp, .pl, .ag, .co.uk, .de, .se, .at, .be, .tc, .ms, .gs, .vg, stb. Leggyakrabban használt nemzetközi domain végződések: .eu, .com, .net, .org., .biz, .info A nemzetközi domain nevek a következő karaktereket támogatják:
Nemzetközi domain nevet igényelhet, aki:
Nemzetközi domain név igényléshez szükséges dokumentumok:
A leggyakrabban használt nemzetközi domain végződésekről bővebben: .eu: 1996. óta él az .eu domain végződés. Az Európai Unió hozta létre, mellyel bizonyíthatja versenyképességét az USA-val szemben, szemléltetve ezzel piacát. .com: Ez a végződés a company szó rövidítése, ami eredetileg cégek, vállalkozások számára jött létre. (Napjainkban, a nemzetközi domainek közül ez a legelterjedtebb) .net: Az angol network (jelentése: hálózat) szóból ered. Általában a hálózattal kapcsolatos dolgokban használják, de az internetet forgalmazó cégek többsége is ezt a formát használja. .org: Ez a végződés szintén egy angol szóból származik, organization, ennek a szónak a jelentése szervezet. Hazánkban annyira nem elterjedt. .info: Az information szó rövidítése, (amely, mint a többi szintén) angol eredetű, információt jelent és az internetes portálon általában magáról az előtte álló domain névről tudhatunk meg többet. (www.valami.info) .biz: A business szóból ered, jelentése üzlet. Éppen ezért általában az üzleti szférában alkalmazzák a .com domain végződés mellett. .cz: 1998.-tól lehet regisztrálni a Cseh Köztársaságban. A .cz végződésű domin, teljes értékű domain név. .ca: Kanadában 1987. óta jegyzik ezt a legfelsőbb szintű tartomány végződést. Ilyen végződésű domain nevet, csak az igényelhet, aki valamilyen „odatartozással” rendelkezik és ezt igazolni is tudja. Pl.: nagykorú kanadai állampolgár (is), állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik, kanadai szervezet, ami hivatalosan bejegyzett stb. Másodlagos szintű tartomány Kanadában: Mivel Kanada különböző tartományokból áll, így régen a különböző tartományoknak külön megjelölése volt. Manapság ennek szinte semmilyen jelentősége nincs. Ilyen másodlagos végződések pl.: .ab.ca: Alberta, .bc.ca: Brit Columbia, .on.ca: Ontario, .qc.ca: Québec stb. .de 1986-ban hozták létre Németországban legfelsőbb szintű tartomány. Németország német fordításának rövidítése: Deutschland = .de. Regisztrációkor két külön IP tartományból rendelkező IP címmel kell rendelkezni. .fr: Szintén 1986. óta él a domain végződés. Franciaország rövidítése. .pl: Ezt a domain végződést Lengyelországban hozták létre 1990.-ben, az ún.: COCOM – lista felszámolását követően. A COCOM-lista egy feketelista és olyan termékeket szerepeltettek rajta, amiket az 1947-es embargó ideje alatt TILOS volt exportálni. .at: 1988.-ban született meg Ausztriában. Ez a legfelsőbb szintű tartomány, itt vannak másodlagos tartományok is pl.: .gv.at kormányzati szervezeteknek, .ac.at oktatási intézményeknek, .or.at különböző szervezeteknek fenntartott végződés. .be: Ez a domain is, mint Ausztria 1988.-ban látta meg a napvilágot, mint Belgium legfelsőbb szintű tartománya. .it: Olaszország internetes „védjegye”, melyet 1987.-től jegyeznek. .li: Liechtenstein rövidítése, múltja 1993.-ig vezethető vissza. .lt: Ez a domain sem sem sokkal „öregebb”, mint .li társa. Litvániának 1992. óta van internetes legfelsőbb szintű tartomány kódja. .ru: Oroszország legfelsőbb szintű tartománya az interneten, 1994.-től jegyzik, Lehetőség van másod- és harmad szintű domain regisztrációra is. Másod szintű tartományok pl.: .com.ru, .org.ru, .pp.ru stb. .sk: Szlovákia rövidítése. 1993.-tól hatályos, itt is lehetséges a másod- és harmad szintű domain regisztráció. Ezt a domain végződést, csak és kizárólag Szlovák állampolgárok vehetik igénybe. .es: Spanyolország internetes legfelsőbb tartománya, második és harmadik szintű domain regisztrációra 2005-től nyílt lehetőség. Pl.: .com.es, .edu.es stb. .ro: 1993-tól Romániának a legfelsőbb szintű domain végződése. .ws: Szamoa tartomány kódja 1995.-től. Nyugat – Szamoa angol megfelelőjéből ered (West Samoa). .us: Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb szintű internetes tartománya 1985. óta. Ezt a domain végződést csak amerikai állampolgárok, szervezetek vehetik igénybe. Régebben legfőképpen a szövetségi és állami kormányzatok használhatták, de 2002.-től mostanra ez megváltozott. Altartományok (egy pár, a sok közül): .al.us: Alabama .cs.us: Kalifornia .fl.us: Florida .hi.us: Hawaii stb. .tv: 1996.-tól jegyzi Tuvalu. Főleg a televíziós társaságok körében nagyon közkedvelt domain, a rövidítése miatt, de igazából bárki számára regisztrálható. Vannak azonban olyan domainek, mint pl.: .com.tv, vagy az .org.tv, stb., melyeket nem lehet korlátlanul igénybe venni. .mobi: Általános legfelsőbb szintű internetes – szponzorált - tartomány kód, melyet 2005.-ben hoztak létre. Pénzügyileg, számos neves cég támogatja. .me 2006. június 03-án Montenegró kikiáltotta függetlenségét és szét vált Szerbiától. Így, mivel már két külön országról van szó, Montenegró internetes legfelsőbb tartomány kódja a .me lett. A .yu domain nevet, amit még Szerbiával együtt használtak nagy valószínűséggel megszűnik, így Szerbiának is más .rs lesz a domain végződése. Másod szintű domain regisztrációra is van lehetőség külön ágazatoknak, csak, hogy a két legszélsőségesebb domaint említsem: .gov.me: kormányzati szervezeteknek .its.me illetve .priv.me: magánszemélyeknek fenntartott domain .se: Svédország nevéből ered, 1986.-ban hozták létre. Svédország nagyon szigorúan kezelte a domain nevek regisztrálását 2003.-ig és ezt is csak regisztrált regisztrátor végezhette. Csak olyan cégek igényelhettek domain nevet, amelyet országszerte jegyeztek, de ebben az esetben is hasonlítania kellett az igényelt domain névnek a bejegyzett cég nevére. Kisebb magánvállalkozások, csak és kizárólag védjegy ellenében igényelhettek domaint. A magánszemélyek egyetlen egy domain nevet regisztráltathattak maguknak. Tulajdonképpen a domain végződések nem bírnak technikai jelentőséggel, csupán csak a domain névnek adnak jelentőséget, mely valamilyen szinten a domain nevek mögötti tartalomra és a földrajzi hovatartozásra engednek következtetni.
|